VI. kerület, Lovag utca 18.

Ismeri a ház történetét? Mesélje el!

Comments

Solt György
2014. January 31., Friday

Amikor 1944-et, vagy a holokausztot hallom, mindig előtűnnek azok a képek, amik megmaradtak abból az időből. A “csillagos ház” is ilyen. 6 éves kisfiú voltam, a Lovag-utca 18-ban laktunk, egy körfolyosós ház első emeletén, a hátsó részen.Talán furcsának hangzik, de örültem a házon a csillagnak, mert nem kellett elköltözni. Hárman laktunk a szoba-konyhás lakásban, anyukámmal és a nagymamával. Apám ekkor már MUSZ-os volt. Persze fogalmam sem volt, hogy ez mit jelent. Apu nincs itthon, be kellett vonulnia valahova. A június és október közötti időből csak az maradt meg, hogy sárga csillagot kellett viselni.Akkor is, amikor szeptember elején anyuval sorba jártuk a környék iskoláit, de még a kapun sem engedtek be. “Mér’ nem mehetünk be? A csillag miatt kisfiam. Akkor vegyük le.Sajnos nem lehet.”

Tovább...

A következő  kép október 15-e. (Csak felnőttként tudtam meg,hogy milyen nap volt.) Villamoson utaztunk Budára csillag nélkül, mert az anyu azt hitte, hogy már nem kell. Másnap már újra rajtunk volt.

Egy újabb villanás: állok a folyosón a kapuval szemben, fekete ruhás emberek jöttek be puskával. Beszélnek a házparancsnok nénivel, aki felmutat a lakásunkra. Elvitték az anyut, később a nagymamát is. Akkor egy nekem nagyon öreg házaspár vett magához. Csak úgy hívtam őket, hogy néni és bácsi. Velük hagytam el a csillagos házat, amikor egy védett házba mentünk a Váci útra (persze ezt is később tudtam meg).Most már tudom,hogy semmitől sem védett meg. Hamarosan elhajtottak minket-végig a Jókai utcán-a Klauzál térre.Itt és ekkor kezdődött a gettó. Még nagyon sok kép villan föl, de ez már másik történet. A csillagos házé eddig tartott. A 70 évvel ezelőtti időre Solt György (akkor még Schmideg) emlékezett vissza.